Egy bormédia nem egy blog. Cikkek, pincészetek, borvidékek, szőlőfajták, események, szakkifejezések, és mindegyik összefügg a többivel. Egy cikk egy tokaji pincészetről szól, amelyik egy borvidéken van, egy szőlőfajtából készít bort, amit egy webshopban meg lehet venni.
A legtöbb tartalmas oldal ezeket a kapcsolatokat kézzel tartja életben, vagy sehogy. A szerkesztő bemásolja a linket, aztán fél év múlva a link már sehova nem mutat. A borvidék oldalán nincs rajta az új pincészet, mert valaki elfelejtette felvenni. A cikkben szerepel a „botritisz” szó, de az olvasó nem tudja, mit jelent, és kilép, hogy rákeressen.
A másik vége a bővítmény-mocsár. Minden új igényre jön egy újabb bővítmény a piacról, ami a felére jó, a másik felét nem tudja, és a következő frissítésnél eltöri a szerkesztőt. Egy idő után már senki nem mer frissíteni semmit.
És ott vannak a borászok. Ők a tartalom gazdái, mégis e-mailben küldik az új nyitvatartást, az új borokat, a javított leírást, a szerkesztőség pedig ül és gépel helyettük.
[Az ügyfél egy mondata: mi volt a legnagyobb gond a régi működéssel.]
A legfontosabb döntés az volt, hogy a Winelovers nem bővítményekből összerakott oldal lesz, hanem saját rendszer. Ahol a WordPress beépített tudása elég, azt használtuk. Ahol nem, ott saját bővítményt írtunk, ami pontosan azt csinálja, ami a Winelovers-nek kell, és semmi mást.
Hét saját bővítmény lett belőle, és mindegyik ugyanazt a közös adatot használja. Ezért ér össze minden.
A pincészet-katalógus a rendszer gerince. Minden pincészet egy borvidékhez tartozik, a borvidékek régiókba rendeződnek, itthon és külföldön is. Az olvasó térképen böngészik, borvidékre kattint, és látja az összes pincészetet, ami ott működik.
Amikor bekerül egy új pincészet, nem kell három helyen frissíteni. Megjelenik a borvidék oldalán, a térképen és a régiós listában is, magától.
A borlexikon a bor szakkifejezéseit magyarázza el, és nem csak egy külön aloldalon ül. Ha egy cikkben szerepel egy lexikonban lévő szó, a rendszer automatikusan belinkeli, és az olvasó ott helyben megkapja a magyarázatot.
A szerkesztőnek ehhez semmit nem kell tennie. A szócikkek tömegesen, táblázatból is feltölthetők, így egy egész szakszótár felkerülhet egy délután alatt.
A szőlőfajta-katalógus minden fajtához a webshopot is társítja, ahol az abból készült borokat meg lehet venni. A gond ott szokott lenni, hogy a linkek elavulnak: a termék elfogy, az oldal megszűnik, az olvasó hibaoldalon landol.
Ezért a rendszer minden nap magától ellenőrzi a webshop-linkeket. Ha egy fajtához nincs saját kép, sem a galériában, sem a borvidéknél, akkor sem marad üres hely, mert lépésről lépésre keres egy megfelelőt.
A borkóstolók, borvacsorák és fesztiválok saját eseménynaptárba kerültek. A cikkek mellett futó oldalsáv pedig nem statikus doboz, hanem nyolc blokkból álló, naponta magától frissülő ajánló, ami az olvasót a következő releváns tartalomra viszi.
A borászok saját belépést kapnak egy önkiszolgáló portálhoz, ahol a pincészetük adatait maguk kezelik. A szerkesztőség nem gépel helyettük, a borász nem vár hetekig, hogy felkerüljön az új bora.
Mellette a Borkollégium is saját bővítményt kapott, a rendszer többi részéhez kötve.
A saját bővítmények közös szabályok szerint készültek: verziózva, egymásra épülve, ugyanazokkal az adatmezőkkel. Ha holnap új igény jön, nem egy újabb idegen bővítmény kerül a rendszerbe, hanem a meglévő bővül.
[Mi változott élesítés után: hány pincészet, szócikk, szőlőfajta került fel, mennyi időt spórol a szerkesztőség, hány borász használja a portált, változott-e az oldalon töltött idő.]
A fejlesztés folyamatos: a borászportál kiemelési lehetőségekkel, a főoldal kvízekkel és hírlevél-feliratkozással bővül. [ellenőrizni élesítéskor, mi van már fent]
„[Az ügyfél 1–2 mondata, jóváhagyva.]”
Szia!
Semmi gond, én is így nézek ki, amikor döntök. Mielőtt elmész, két dologban tudok segíteni:
Számold ki, mennyibe kerülneÁrkalkulátor, regisztráció nélkül→Két munkanapon belül jelentkezem. Addig nézz körül nyugodtan.
– Marcsi